A szélsőjobb áll nyerésre Romániában, kijöttek a friss adatok

George Simion, a többi román parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője és elnökjelöltje kerül be biztosan a megismételt romániai elnökválasztás május 18-án tartandó második fordulójába a vasárnapi első forduló urnazárása után közzétett exit pollok szerint.

Az AUR elnöke a CURS exit pollja szerint 33,1, míg az Avangarde exit pollja szerint 30 százalékkal kerülhet az első helyre. Az őt követő második jelölt a CURS exit pollja szerint Crin Antonescu, a jelenlegi kormánykoalíció közös jelöltje, aki a belföldi voksok 22,9 százalékát szerezhette meg. Őt Nicusor Dan független jelölt, Bukarest főpolgármestere követheti 20,9 százalékkal.

Az Avangarde exit pollja szerint ellenben a két Európa-párti jelölt fej fej mellett áll: Antonescu és Dan is a belföldi voksok 23 százalékára számíthat – közölte az MTI.

Negyedik helyen mindkét közvélemény-kutató intézet szerint Victor Ponta független jelölt, korábbi miniszterelnök állhat, aki a CURS exit pollja szerint a belföldön leadott voksok 14,7 százalékára, az Avangarde szerint 15 százalékára számíthat.

Elena Lasconit, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjét – akitől a választási kampány kellős közepén megvonta a támogatást pártja – mindkét közvélemény-kutató intézet az ötödik helyre sorolta. A tavalyi elnökválasztás érvénytelenített első fordulójában második helyen végzett politikus a CURS szerint most a voksok 4,4, az Avangarde szerint 4 százalékát szerezhette meg. A maradék hat jelölt együtt a voksok 4-5 százalékát kaphatta.

Az urnazáráskor közzétett romániai becslések csak a belföldi választók nyilatkozatain alapulnak, és figyelmen kívül hagyják a külföldön szavazók preferenciáit. Az intézetek illetékesei szerint meglepően sokan voltak azok, akik megtagadták, hogy a szavazóhelyiségből távozva elárulják, kire voksoltak – a szociológusok ezzel is számoltak az eredmények kiszámításakor.

Az idei romániai elnökválasztás első fordulójában több mint 9 500 000 szavazatot adtak le, amiből 8 598 611 ezret belföldön. A belföldi szavazókörök bezárásáig – helyi idő szerint 21 óráig – a szavazásra jogosult 19 millió román állampolgár 47,8 százaléka adta le voksát. Azok a választópolgárok, akik 21 órakor még sorban álltak valamelyik szavazóhelyiség előtt, még élhettek szavazati jogukkal. Külföldön is véget ért a voksolás.

A megismételt romániai elnökválasztás második fordulóját május 18-án rendezik.

Az új választáson 11 jelölt állt rajthoz

Mint ismert, a tavalyi sikertelenség után újra megrendezték az elnökválasztást, amelyet azért kell megismételni, mert az Európai Unió történelmében eddig példátlanul a román alkotmánybíróság érvénytelenített egy választási eredményt, majd később eltiltotta a legnépszerűbb jelöltet, Calin Georgescut az indulástól. Az incidens alapjaiban határozta meg az egész kampányt, és két részre szakította az ország közvéleményét.

Az új választáson 11 jelölt állt rajthoz, de közülük csak ötöt emlegettek komoly esélyesként. Ez az öt jelölt pedig további két táborra bontható: a „szuverenisták” jelöltjére és a tradicionális politikai elit jelöltjeire. A választás legfontosabb szereplője egyértelműen George Simion, akit a közvélemény-kutatások már a voksolást megelőzően is az első helyre mértek. Simiont a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű szélsőjobboldali párt támogatja, ő a „szuverenisták” vezetője.

A legerősebb romániai magyar párt, a magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) Crin Antonescu támogatására szólította a határon túliakat. Kelemen Hunor pártelnök azzal indokolta ezt, hogy Antonescu az egyetlen, aki meglátogatta a Székelyföldet. A Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában azt a véleményét is kifejtette, hogy a jelenlegi választás tétje szerinte az, hogy a magyarellenes szélsőjobb hatalomra kerül-e.

George Simion pártja a múltban ugyanis magyarellenes üzeneteket fogalmazott meg, és részt vett a 2019-es úzvölgyi temetőfoglalásban is, melynek során román ultranacionalisták megtámadtak egy magyar katonai temetőt és az ott tartózkodó magyarokat. Az AUR emellett irredenta szólamokat is hangoztat, a párt Moldova bekebelezése, valamint a Bulgáriához és Ukrajnához csatolt területek visszaszerzése mellett kampányol. Ezért Simiont kitiltották mind Ukrajnából, mind pedig Moldovából. A radikális jelölt Donald Trump elnök támogatója, és ellenzi Ukrajna felfegyverzését.

A jelöltekről és a várható forgatókönyvről bővebben itt olvashat

index.hu.

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!